Mostanában rengeteg a hernyó. Mindenre rámásznak, mindenütt ott vannak, szörnyű gusztustalanok. Ezeket még a madarak is utálják. Nem tudom, mit csináljak. Semmit? Azt nem bírom ki. Mérgezni nem vagyok hajlandó. Néha összesöpröm őket, abban a biztos tudatban, hogy másnapra ugyanannyian lesznek. Biztos vagyok benne, hogy inváziójuk egyszer véget ér. Lepkék lesznek, vagy pillangók, díszéül a kertnek, és elrepülnek.
Semmi mást nem tehetek, mint megvárom, amíg ez bekövetkezik. Addig pedig megpróbálom leküzdeni az undort.