Sokszor hallani, hogy a mi Himnuszunk szomorú. Hogy más nemzetek vígan, sőt harciasan menetelhető indulói között a miénk bánatos, önmarcangoló és nem sugároz erőt.
Tévedés. A mi Himnuszunk nem szomorú, hanem gyönyörű. Nem trappoló, hanem egyetlen hatalmas, belső fényektől átfűtött sóhaj, egy intelligens nép komoly gondolata. Nem csattog-pattog, hanem sokkal inkább mesél: Egy csodálatos tehetséggel megírt, meleg harmóniák fényében fürdő ima. De nem könyörgés. Egyenes derékkal álló, büszke, és a sok tapasztalattól bölccsé vált ember vágyakozása és egyben vallomása. Nem katonaság dübörgése, hanem valódi zenei élmény. Külön szépsége a fő dallamot övező, az elején és végén felhangzó lírai mozdulat, ami olyan, mint egy titok-hordozó, ölelés ígéretével várakozó nő dereka körül lebbenő mély-bíbor színű szoknya.
Az a nép, amelyiknek ilyen a Himnusza, az boldog. Nem gyűlöli saját véreit, nem acsarkodik, nem rekeszti ki honfitársait a nemzetből. Az ilyen nemzet tagjai szeretik egymást, akkor is, ha nincsenek azonos véleményen. És ha fárad bennük ez a szép érzés, csak meghallgatják a Himnuszukat, és az erőt ad nekik ahhoz, hogy ne az erő nyelvén beszéljenek egymással.
Ugye, hogy így van?

Szerző: Bornai Tibor  2014.03.18. 22:50 2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://bornaitibor.blog.hu/api/trackback/id/tr925868718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

NagyEvelin 2014.03.21. 17:28:40

Ez egy gyakori és sajnálatos tévedés. Eredetileg a Himnuszunk zenéjét verbunkos előadásmódra komponálta Erkel: így a némethez hasonlóan pattogós, lendületes volt. Az évek során folyamatosan lassult le, de talán vissza fog térni az eredeti változat: index.hu/kultur/zene/2013/09/23/verbunkos_lenduletes_lesz_az_uj_himnusz/

Ellensúly 2015.01.25. 00:24:46

„Az a nép, amelyiknek ilyen a Himnusza, az boldog. Nem gyűlöli saját véreit, nem acsarkodik, nem rekeszti ki honfitársait a nemzetből.”

Hát, én tudok ebből a nemzetből mondani olyat, aki kirekesztette nemzettársait. Elég némelyik jobbikos képviselő burkoltan vagy kevésbé burkoltan zsidózós megnyilvánulásaira gondolni, vagy a túloldali szélsőségből a 2004. december 5-e előtti kirekesztő kampányra. És sajnos nem tud nem eszembe jutni egy amúgy tiszteletre méltó munkásságú zenész, aki a szlovák és román nácik legnagyobb örömére sérelmezte, hogy a kisebbségben (sok esetben elnyomásban) élő magyarok az anyanyelvükön nézhetik az időjárás-jelentést.