Április negyedikéről az jut eszembe, hogy ezt a napot sokáig piros betűkkel írták. Ma is úgy kellene. Az, hogy egy mocskos háborúnak vége lett, valóban ünnep. Hogy a gyilkolás és rombolás véget ért, valóban ünnep. Ma is az. Volt azonban ennek a napnak, miközben sokáig és lelkesen ünnepeltünk, egy másik tulajdonsága is. A megafonokból az harsogott: éljen és virágozzék az örökké tartó és megbonthatatlan szovjet-magyar barátság!
Mindössze annyit kérek, olvassuk el még egyszer ezt a mondatot. Aztán állapítsuk meg két kifejezés jelentését: "örökké tartó" és "megbonthatatlan". Most pedig próbáljunk példákat mondani az örökké tartóra is, meg a megbonthatatlanra is. Bukjunk bele ebbe a vállalkozásba, hiszen a feladat teljesíthetetlen.
Ha ez megvan, kérem, vonjuk le a tanulságot.
Köszönöm. 

Szerző: Bornai Tibor  2013.04.03. 21:11 6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bornaitibor.blog.hu/api/trackback/id/tr735193828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kilgore Trout 2013.04.04. 08:33:54

Éljen a megbonthatatlan konzerv! (by Hofi) :)
Viccet félretéve: annak idején, mint diák, imádtuk ezt a tavaszi időszakot. Kezdődött ugye március 15-el és 21-el, amik ugyan nem voltak piros betűs ünnepek, de suliba nem kellett menni, majd folytatódott április 4-el. Ezek voltak a FIN napok. (kevésbé időseknek: Forradalmi Ifjúsági Napok) Ilyenkor buli buli hátán, V-Moto-Rock a Gellért hegyen, Sprint az ifiparkban, márc. 21-én meg fáklyás felvonulás, amin életem első "igazi" csaját sikerült felszednem. Én lennék az utolsó, aki visszasírná azt az időszakot és a KISZ-t, de: a KISZ égisze alatt mentünk kirándulni, akár több napra is (tanárok nélkül), a végére természetesen akkor is, mi is, beálltunk, mint a gerely, cigiztünk, és ha lehetett csöcsörésztünk is, valahogy még is csak más volt, mint mostanában. Szóval nekem is eszembe jut ilyenkor április 4 kapcsán az az időszak, és bár egyetlen porcikám sem kívánja a "működő szocializmust", de azért jó volt fiatalnak lenni akkor is, internet, fészbúk és mobiltelefon nélkül is.

a_tom 2013.04.04. 09:24:15

@Kilgore Trout:
Jobb ma egy csöcs, mint holnap egy Facebook

Kilgore Trout 2013.04.04. 11:03:31

@a_tom: Ez felettébb bölcs megállapítás. :) Bár nem vinném ebbe az irányba a topic témáját.

IdomitottFoka 2013.04.05. 16:44:28

Keverni tetszik a történteket. Április 4-én nem lett vége a háborúnak, az még folytatódott egy kicsit. Április 4-én kineveztek minket a ruszkik felszabadítottnak. Utólag kiderült, hogy nem volt ez fenékig tejfel és a legkevésbé sem lett vége a céltalan vérontásnak még Magyarországon sem. Április 4 okkal és joggal került ki a piros betűs napok közül.

pretty 2013.04.07. 10:55:29

Egyértelmű,hogy április 4.-e egy szimbólikus dátum,mert nem minden telepűlésen szünt meg egyidőben a harc.Az tudja igazán megítélni mit jelentett,aki végigszenvedte a háborút.A háborút követő időszak alakulásáért pedig az itt élő emberek a felelősek,mert ők alakították sorsunkat.Pozsgai,Szűrös ugyanugy azt vallja,hogy ők is áldozatok és 1990-ben sem hallottam egy embertől sem,hogy önként lépett be a pártba,mindnek muszáj volt.Nem tudom nekem mi hibám volt,hogy nem akartak bekényszeríteni a pártba?Megjegyzem nagyon sok ember örülne,ha olyan élete lenne,mint a 80-as években.Ne vá
rjon itt senki nyugati életszínvonalat,mert itt mindíg olyanok kerülnek hatalomra,akik csak saját zsebüket tömik,a javakat megtermelő embereket meg egymásnak uszítják.

ledo76 2013.04.07. 23:06:21

@IdomitottFoka: Hogy Április 4 konkrétan kikerült, lehet hogy jogos, de a háború vége azért tényleg ünnep mindenütt a világon. Az, hogy utána nem lett sokkal jobb igaz (bár két évig igazi demokrácia volt, 90 előtt egyedülálló módon Magyarország történelmében), de a szüleink mégis feljöhettek a pincéből és részben újjáépítették az országot és az enyimek részt vettek 56-ban is.