Itt van ez az eset a meg nem adott góllal. Láttam én is. Éppen hogy csak volt bent, de bent volt. A védő lábfeje és a labda a vonal túlsó felén találkoztak. Szinte lehetetlen az ilyesmit ott a pályán pontosan látni és elbírálni. Pedig ott a gólbíró, és mégis... Vannak, akik elmés szerkezeteket készülnek feltalálni az ilyesmi hiba elkerülésére. Vannak, akik a videórögzítésben hisznek. Az is sokszor elhangzik, hogy ha nem akarjuk a játékot gépiessé tenni, hagynunk kell, hogy hibák is becsúszhassanak. Ötletek, hozzászólások, vélemények. Egy szempontról mégsem hallani egyetlen szót sem.
Mi van azzal a játékossal, ki mindezt a legjobb szögből látta, méghozzá közvetlen közelről? Magáról a védőről beszélek. Ha ez valóban csak játék, ha létezik sportszerű magatartás, miért nem mondta, gyerekek, igaz, ami igaz, bent volt. Jaj, már hallom is a fociőrültek üvöltését. Nyugi, én is tudom, miért nem szólalt meg. Inkább csak azt kérdezem, ez a lehetőség miért nem merült fel senkiben? Ennyire ki volna zárva a becsületesség? A tiszta hozzáállás? Ennyire bele lenne kalkulálva a sunyiság? A csalás? A "ha nem veszik észre, akkor megcsináljuk" gondolkodásmód? Biztos, hogy játék ez még?

Szerző: Bornai Tibor  2012.06.24. 16:58 6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bornaitibor.blog.hu/api/trackback/id/tr394608223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tulpen1 2012.06.24. 17:37:53

....és vajon látta? vagy a játék hevületében Ő is úgy látta,vagy úgy akarta látni,és ezért elhitte,hogy nem volt bennt? Ilyen a foci.

a_tom 2012.06.24. 22:04:08

Igen, ki van zárva a becsületesség, azt a gyerekekre tukmáljuk manapság(vizet prédikálva miközben bort iszunk). A felnőttek meg pénzt keresnek(vagy dolgoznak), és mint tudjuk az üzlet az üzlet. A foci is, csak akkor játék ha senki nem keres rajta. És még akkor sem biztos hogy sportszerűen játsszák, van aki a túlfejlett egója miatt még erre sem képes.
A másik kedvenc mondásom még a szerelemben háborúban mindent szabad. Valamint a szerelemben/üzletben nincs barátság. Úgy tűnik jó sok szabályunk(=kifogásunk) van arra ha gusztustalanul akarunk viselkedni, és bár értem hogy a bűnösök miért takaróznak ezzel, de a társadolom miért nem utasítja vissza ezeket a hazugságokat? Szerintem itt az ideje.

Kozi73 2012.06.25. 13:11:54

Bármit (például EB címet) eldöntő számnak csak olyannak szabadna lenni, aminek mértékegysége is van (lehetőleg SI).
Ott van például a magasugrás, a kalapácsvetés, a gyorsúszás, és csomó más. Vitán felül áll, hogy ki nyeri.
Minden egyéb viszont manipulálható, és a foci még csak nem is a csúcsa ennek; gondoljunk csak a jégtáncra, szinkronúszásra, stb.

Avatar 2012.06.25. 21:25:22

A csatár se szólt az akció során, hogy álljunk le, lesről indultam...
Ezek profik, abból élnek, hogy fociznak, így nekik ez nem játék, hanem munka, és a fizetésük múlik az eredményen.
A bíró(k)nak meg az a munkája, hogy megítélje az eseményeket. Ahol játékból fociznak, ott többnyire nincs is bíró.

Egyszer mesélt egy profi focista a hivatásos pályafutása elején megélt meglepetésekről. Pl. hogy amikor futott fel támadást kísérni, bő nyállal telibe köpte az egyik védő. Meg szöglethez helyezkedés közben megfogdosták a pöcsét, hogy ne igazán tudjon a beívelésre figyelni és időben felugrani. Egy rutinos játékos ilyenekre már fel van készülve.
Amit a bíró nem lát/nem fúj be, az nem szabálytalan...

Corry 2012.06.27. 08:43:13

A felvetés általában jogos, de nem ebben az esetben, szerintem.
A védő kábé hanyatt fekve kaparta ki a labdát és arra koncentrált, hogy mindez sikerüljön neki. A feje sokkal hátrébb volt neki is, mint a lábfeje, ezért ős sem láthatta rendesen a dolgokat, még ha akarta volna sem.
Ez az egész 1/1 a gólbíró dolga lett volna, aki megfelelő helyzetben állt az események elbírálásához.

escéhá 2012.06.27. 18:01:11

Nekem ma reggel kattant be nagyjából hasonló, de inkább a szóismétlés miatt: a sporhírekben nyilatkozott a játékos, hogy nem azt a játékot játszották, amit szerettek volna, a játékszer többször volt az ellenfélnél, stb.

Ez nem játék, gyerekek.

Nekem egyszer egy szimpla baráti biliárdpartin az úm. csapattársam csaknem eltörte a hátamon a dákóját, mert véletlenül szabálytalanul löktem és ezt jeleztem is a gyanútlan ellenfélnek, s így nem jutottunk jogosulatlan előnyhöz.

De középiskolában sem jutottam soha semmiféle sportszerhez, mert nem "hivatásosan" akartam űzni, hanem csak úgy hobbiból. Életre szóló ellenségeket szereztem akkor, mert még meg is írtam...